Listen to the animals Listen to the trees Listen to the spirits of the Earth Begging us please Stop listening to greed Listen to the rivers Listen to the sea Listen to the spirits of the deep Begging us please Stop listening to greed She sent the drought to warn us She sent the storms to scold us But we don’t listen We burn and we break And we take and we take And we take Till it’s too late Oh where did the beasts go? Where did the trees go? Where will man go When he has lost The heartbeat Beneath his feet Oh this is our home She gives us home Mother Earth Can you feel Her heartbeat Beneath your feet Heartbeat Beneath your feet Heartbeat Beneath your feet Listen to the animals Listen to the trees Listen to the spirits of the Earth Begging us please Stop listening to greed Listen to the rivers Listen to the sea Listen to the spirits of the deep Begging us please Stop listening to greed Listen to the animals Listen to the trees Listen to the spirits of the Earth Begging us please Stop listening to greed Listen to the rivers Listen to the sea Listen to the spirits of the deep Begging us please Stop listening to greed
In sleep he sang to me In dreams he came That voice which calls to me And speaks my name And do I dream again For now I find The Phantom of the Opera is there Inside my mind
Phantom:
Sing once again with me Our strange duet My power over you Grows stronger yet And though you turn from me To glance behind The Phantom of the Opera is there Inside your mind
Christine: Those who have seen your face Draw back in fear I am the mask you wear
Phantom:
It’s me they hear
Both:
My/your spirit and your/my voice In one combined The Phantom of the Opera is there Inside your/my mind
Offstage:
He’s there the Phantom of the Opera!
Phantom:
In all your fantasies You always knew That man and mystery Christine:
Were both in you
Both:
And in this labyrinth Where night is blind The Phantom of the Opera is there Inside your/my mind
Christine:
He’s there, the Phantom of the Opera!
(Vocalizing) Phantom:
Sing, my angel of music!
Christine:
(Vocalizing higher)
Phantom:
Sing for me! Christine:
(Vocalizing higher) Phantom:
Sing my angel of music! Christine:
(Sings higher) Phantom:
SING FOR ME!
I have brought you To the seat of sweet music’s throne To this kingdom where all must pay homage to music Music. You have come here For one purpose and one alone Since the moment I first heard you sing I have needed you with me to serve me To sing for my music
A Nevergreen billentyűsének, Matláry Miklósnak a vezetésével ex-Wisdom, Ámok, Nevergreen zenészek fogtak össze az Imperium nevű új csapatban, amelynek első dalát, a klippel kísért Titkos háborút máris megismerheted.
“Az Imperium szövegvilágában megtalálható a történelmi tematika, ahogy a szerelmi is. A zenekar májusban tervezi kiadni az első nagylemezét a HammerWorld Magazin extra CD-mellékleteként, utána pedig néhány nyári fesztiválon be is mutatnák a dalokat.”
Téged látlak álmaimban, míg te fekszel lenn a sírban Hozzád szólok gondolatban, könnyem nincs már, mind elsírtam rég. Mit is tehetnék? Fekszem bénán – bár utánad mehetnék!
Kezed érzem a kezemben, lélegzeted a mellemben, Szemed őrzöm a szememben, szíved dobban a szívemben. Bár a hangodat hallhatnám! De csendben fekszem – fáj egy örökléten át.
Ültetek egy bazsarózsát, Könnyel öntözöm Vérem színezi a szirmát, A rózsába költözöm.
Körösfői utca bánattal kirakva Poros se lett az én csizmám, sej, mikor végigvittek rajta.
Földre rogyva a sötétben éjszaka a temetőben Sírod mellé letérdelek, egy rózsatövet elültetek. Fáj, hogy élni muszáj így nélküled Várj! Én is indulok már!
Ültetek egy bazsarózsát, Könnyel öntözöm Vérem színezi a szirmát A rózsába költözöm.
Ültetek egy bazsarózsát, Könnyel öntözöm Vérem színezi a szirmát A rózsába költözöm.
A temető kapu végleg ki van nyitva, Azon visznek bé engemet sej, abba ja fekete sírba. Sírom két oldala rózsával kirakva, Körösfői hírös lányok sej sírva ültették azt oda. Szedjétek le lányok rólam a virágot, csak azt az egy bazsarózsát sej, le ne , le ne szakítsátok!
Ehavi számunk CD-mellékleteként végre megjelent a Nevergreen album, a Monarchia, melynek dalait a szerzők – Matlåry MikIós billentyűs és Bob Macura énekes-basszusgitáros – mutatják be.
Szelek hátán
BM: “A nyitódal a szerelemről, a kitartásról és a hűségről szól. Azokról az érzésekről, értékekről, amelyek kihalóban vannak a modern világ hozadékai miatt.„
Szárnyak az éjben
MM: album tematikailag részben az utóbbi világpolitikai események történéseiből merít, melyek úgy hiszem, valamennyire mindenkit megérintenek. Állást foglalni nem könnyű, de objektivitás megőrzése mellett meg kell próbálni, mert aki nem érti a történelmi folyamatokat, azzal megtörténhet, hogy történelem elfelejti. A világ, amit ismerünk, megváltozott, és kérdés, mennyire és merre fog még változni. Kérdés az is, hogy ezt hagynunk kell-e. Ebben a szellemiségben született ez dal ami zeneileg az ún. ‘metal himnuszokat’ idézi, szövegileg meg egy poszt-apokaliptikus, háborúkba sodródott világ víziója. Súlyos középtempó, szigorú „military-riffek”. Epikus.”
A harcunk éjjelén
BM: „A lemez legtempósabb dala. Átvitt értelemben az ember mindennapi harcáról szól, a nehézségekről, kínokról és reményteli pillanatokról, amelyek végigkövetik az életünket.”
IMPERIUM
MM: „Szövegében kapcsolódik a Szárnyak,.. aktuális-történelmi világához, viszont itt a hangsúly a világpolitikán van. Az utóbbi évtizedek történései miatt általában pejoratív értelemben emlegetjük, pedig ezt a műfajt lehetne magasabb szinten is űzni. Párhuzam a középkor és az un. modern világ között, kitéréssel az európaiságra, vallásra – se pro, se kontra. Ezt mindenki maga döntse el! Gyors középtempó, szaggatott riffek, frenetikus szóló. Ehhez klipet is tervezünk.
Árnyék a mélyből
BM: ”Egy középtempós nóta arról a félelemről, amit mindannyian érzünk, ami kitörölhetetlen és mit lelkünkben hordozunk. Mindenkiben benne van ez az alapvető félelemérzet, egészen a gyermekkortól kezdve.”
A hősök nemzedéke
MM: „Álltában a hősökről. Akik nélkül ez a világ – számunkra – jobbik része nem lenne az ami. Nélkülük nincs győzelem, sem beteljesedés, sem megváltás. Akinek mindannyian néha képzeljük magukat, és akik néha mindannyian vagyunk. Súlyos középtempó. Mondhatnám epikus power doom metal. Illeszkedő epikus gitárszólóval. Egyik kedvencem az új lemezről.”
Még vár ránk a dal
BM: “Nálam ez a kedvenc! Alapvetően líraibb hangvételű, riffelős tempóváltásokkal. Dal a szerelemről, vágyakozásról és a reményteli beteljesülésről.”
A holtak imája
MM: “Epikus zongora-téma. Szaggatós riffek, súlyos, lassabb középtempó, monumentális. Góti- kus. Dal a történelmi folyamatokról, párhuzam a középkorral, a mi európai szempontunkból. A technikai fejlődésen túl nem sok minden változott, háborúk mindig voltak és lesznek, az ellenség mindig jött, akkor is, most is. Zongoraszóló metal alapokra – ilyen azt hiszem a NevergreeN-ben nem volt! Mély basszus-bariton ének, Peter Steele-i mélységek.”
Szemekben a remény
BM: „Rengeteg hiábavaló háború történt az elmúlt 100 évben az idióta politikusok miatt, a legvéresebbek nem is olyan régen, s annak sajnos mi is szemtanúi lehettünk. Ez a dal azokról a szerencsétlen, kihasznált emberekről szól, akiket elhurcoltak, hogy mások piszkos háborúit játssz- szák végig.’
Gyilokjáró
MM: „Ezt én monumentális power doomba oltott AOR-nak hívom. Középtempó, nehézsúly. Moti (Kovács Tamás) öli a dobokat. Magasabb az ének, mint a többi dalban. Nagyon megdörren, mint az új lemez összes dala, ez Nikola Mijic hangmérnök munkáját dicséri, valamint a szabadkai Kesler stúdiót.”
EVERYTHING’S COMING UP ROSES
BM: „A Wonderful Life – után második Black feldolgozásunk. Régóta szerettük volna átgyűrni a mi ‘szájízünk’ szerint, de csak most került rá sor. Sajnos művész (Aka Colin Vearnconbe – MZ megj.) nemrég autó-balesetben elhunyt. Ezzel is tisztelgünk az emléke előtt.”
Gitro's blogline 